Rólam

Ninette vagyok, 18 éves. Zongorázok, hegedülök, szeretek fotózni, olvasni, sütni, angolul filmet nézni és angol nyelvű könyveket olvasni. Imádom a klasszikus zenét, ami egy kicsit furcsának tűnhet egy 18 éves lánynál, de ez az én stílusom. :) Csongrád megyében lakom, a helyi gimnáziumba járok, 12. osztályos vagyok. Kedvenc színem a zöld. Nagyon szeretem a növényeket, van is egy csomó szobanövényem. Igazából nem tudom, hogy mi a kedvenc kajám, mert ez mindig változik. :D De szeretem a pizzát, gyrost, rántott sajtot, szóval igen, baromi egészségesen táplálkozok, de azért a gyümölcsöket is szeretem, örök kedvenc az ananász és a gránátalma. :D Ja és a citrom, aminek a levét víz nélkül is képes vagyok meginni, annyira imádom. :D Apropó kaja, gluténérzékeny vagyok, 6 éve derült ki rólam, azóta tartom az életre szóló diétát. (10. bejegyzés)

Bővebben >>


A kinézetért és a css kódért hatalmas köszönet illeti Bóca-t!

 
Menü

Blog

Címkék

Archívum

Személyes részleg

Bejegyzésekben szereplő személyek

Elérhetőségem

Bejelentkezés
 

 
Blogplusz
Friss bejegyzések
2017.03.19. 18:47
2017.03.11. 13:19
2017.03.04. 09:27
2017.02.19. 18:01
2017.02.11. 17:55
 
Terveim
Megszerezni a jogsit
Jégkori bérletet venni
Kiolvasni egy könyvet angolul
Elolvasni: Leiner L.: Egyszer
Legendás állatok és megf.
Dönteni a továbbtanulásról
Venni egy húsevő növényt :D
Jeles angol osztályozóvizsga
Jelesre érettségizni angolból
Középfokú angol nyelvvizsga
Sikeresen vért adni

 

 
Chat
 
Látogatók
Indulás: 2015-10-26
 
Versenyek

 

 

 

Blog

Mizújs

2017.03.19. 18:47, Ninette
Címkék: suli
131.

Nem akarom elkiabálni, de most kicsit úgy érzem, hogy visszalendültem a régi kerékvágásba és ismét tanulok ezerrel úgy, hogy nem érzem tehernek. Remélem ez többnyire így fog maradni, mert másfél hónap és itt az érettségi, addig meg kihajtanak belőlünk mindent. Csütörtökön eredetileg nem is lenne matekóránk, na de a matektanárunk elintézte, hogy legyen egy duplamatek, sőt ezen a héten csütörtökön nem kevesebb, mint négy matekóránk volt, ebből kettő-kettő egymás után, kettő ráadásul az utolsó két órában, amikor már mindenki legszívesebben kiugrott volna a csukott ablakon. Áprilisban három próbaérettségit írunk matekból, töriből csak egyet, de abból is írjuk a tételdogákat meg az ismétlőket.

Én egyáltalán nem bánom, hogy ennyire sok óránk van az érettségi tárgyakból, mert ez most a gimis életünk csúcsidőszaka, de esküszöm, egyáltalán nem gondoltam, hogy a magyar érettségitől fogok a legjobban félni. A tanár mindig filmeket nézet órán, a verselemzést letudjuk annyival, hogy lecsesz minket, hogy mennyire ostobák vagyunk már, mert mi nem tudunk verset elemezni - nem is tudom, hogy kinek kellett volna ezt megtanítani... -, a szövegértés gyakorlás meg abból áll, hogy lenyomtat a netről egy olyan feladatsort, amit át se néz, csak legyen, aztán kivetíti a megoldókulcsot, és ellenőrizzük le magunktól. Mi meg ha kérdezünk, hogy ez is elfogadható e megoldásnak, amit mi írtunk, akkor az a válasz, hogy ő nem tudja, ő nem olvasta a szöveget. Ja, bocsi... Fú, tényleg nem tudom, mi lesz. Valamennyire kapizsgálom a novellaelemzést, de azt is csak azoknak a különóráknak köszönhetően, amit az egyik lyukasóránkban csinálunk egy másik magyartanárral. Pedig amúgy a biosz százszor nehezebb a magyarnál, de komolyan, már arra is sokkal jobban fel tudtam készülni november óta, mint a magyarra ennyi év alatt... Na jó, majd lesz valami...

Egyébként ma elég bioszos napom volt. :D Reggel szokásos módon mentem különtanárhoz órára, aztán egy csomó ideig csináltam a projektmunkámat az érettségihez. A kutatás része már egy ideje megvan, csak finomítgatni kell rajta, de a szakirodalmi részt mostanáig halogattam, mert sose éreztem azt az átszellemültséget, amivel jó érzés csinálni az ilyen dolgokat. Na mára megjött ez az átszellemülés, jó sokat írtam, már nem is kell bele annyira sok dolog, pedig mikor nekiültem, még alig volt benne valami. :D Bár az tök jó benne, hogy nem olyan, mint egy szakdoga, ami 50 oldalas és minden vackon egy csomót kell rizsázni, ezt általában max. 15-20 oldalasra kérik, ebből megvan nagyjából 12-14, szóval elég jól állok. :)

Ingadozás

2017.03.11. 13:19, Ninette
Címkék: bizalom zongora zene
130.

Huh de nincs kedvem most a robot üzemmódhoz... Vagyis a sok tanuláshoz. Vannak időszakok, amikor folyton váltakozik a normál meg a robot üzemmódom, most is pont ez van. Nem akarok úgy tanulni, mint egy gép, élni akarom az életemet. Kicsit össze-vissza vagyok. Na nem baj, majd összeállok. Na jó, most már megpróbálok valami értelmeset is írni.

Novemberben megemlítettem, hogy az egyik osztálytársam jelezgeti, hogy érez valamit irántam. Ezt már szeptember legelején észrevettem, de próbáltam bemesélni magamnak, hogy jaj biztos nem úgy értette ő azt, stb. Aztán eljutottunk odáig, hogy ezt egyszerűen már nem lehetett félreérteni. Egy-két osztálytársunk is észrevette a dolgot, de ők ilyen szempontból a normálisabb részleg, mert ők azóta is drukkolnak, hogy történjen már valami. Nekem viszont nagyon komplikált téma ez a szerelem. Egyáltalán nem foglalkoztam soha azzal, hogy ki tetszik nekem meg kinek tetszek én, mert egyszerűen soha nem vágytam arra, hogy kapcsolatom legyen. Mert nem. Mert én boldog vagyok szingliként és amúgy is úgy vagyok összerakva, hogy azt más nem biztos, hogy kibírná hosszú távon. Fura szokásaim vannak, fura a világnézetem. Legalábbis mások szerint. Szóval voltak/vannak bennem olyan gátak, amik miatt én nem tudok bárki iránt is úgy érezni. Ezek egy részét már sikerült letisztáznom magamban, szóval olyan január-február táján eljutottunk oda, hogy megkedveltem ezt az osztálytársamat. Egy hete volt Diana szülinapja, csináltunk neki egy bulit az egyik osztálytársaméknál, és ott is tök jól éreztem magam, amikor vele voltam. Másnap meg tökre hiányzott.

Most viszont valami nem oké. Nőnapon minden lány kapott a fiúktól csokit, de ő nem volt itt, amikor átadták nekünk, aztán meg mondta, hogy ő sajnálja, hogy nem ő adta át az enyémet. Aznap este pedig átjött úgy, hogy én nem is tudtam, hogy jönni fog, mert hozott virágot, mert sajnálja, hogy nem ő adta ide az ajándékot. Én totálisan meglepődtem, hirtelen azt se tudtam, hogy mit csináljak, aztán egy kicsit beszélgettünk, utána elment. És azóta kerül, de nem tudom, hogy miért. Köszönni köszön, de ezen kívül nem is szól hozzám. Pedig eddig mindig idejött, ahányszor csak alkalma volt rá, beszélgettünk. Most meg annyira látom, hogy valami nem oké. Az a baj, hogy nem is volt alkalmam - és valljuk be, bátorságom se - megkérdezni tőle, mert mindig nagyobb társaságban voltunk, ha egyáltalán egymás közelébe kerültünk. De ez így annyira szar most, komolyan nem tudom, hogy mit csesztem el, amiért ezt csinálja. Tudom magamról, hogy időnként csinálok olyan dolgokat, hogy észre se veszem, hogy nem kéne, de akárhogy gondolkozom, még mindig nem ugrik be, hogy mi lehet a gond, csak halovány tippjeim vannak. Viszont meg kéne beszélni, mert így aztán tuti, hogy nem lesz ebből semmi, ha rögtön az első probléma jelentkezésekor elkerül, hogy még véletlenül se tudjuk letisztázni... Pont ez az egyik dolog, ami miatt sose akartam kapcsolatot.

Egyébként tök durva, de már saját magam is meg tudom lepni időnként. Írtam nagyjából egy hónappal ezelőtt, hogy egy elég nehéz Liszt-darabot választottam zongiból és nem tudom, hogy mi lesz belőle. Na basszus, három és fél hét alatt megtanultam mind a hat oldalát két kézzel, fejből. Nem tudom, mi lett velem, de ez eszméletlen. :D Ez eddig a legnehezebb darab, amit valaha tanultam zongiból, de egyszerűen imádom, annyira gyönyörű... ♥ Be is linkelem:

Tavaszi fotózgatás

2017.03.04. 09:27, Ninette
Címkék: film hobbi
129.

Jáj nekem... A lelkiismeretem nem hagy békén a sok tanulnivaló miatt. Közeledik a csodálatos érettségi, bár ezt még nem sokan érzékelik a suliban, én úgy vagyok vele, hogy minél előbb, annál jobb. Szóval a hétvégi napjaim szerves része a tanulás, pont úgy, mint a hétköznap délutánok. Egyelőre még nem érzem nagyon nagy tehernek a tanulást, mert még tudok lépést tartani a tanulnivalók mennyiségével. Aztán hogy a későbbiekben hogy alakul, majd látjuk. Túl sok dologról nem nagyon tudok most beszámolni, viszont végre itt a tavasz és a jó idő, úgyhogy fotózgattam, amikor időm engedte, és arra gondoltam, hogy néhányat megosztok veletek is. :) Bár előtte még azt megemlíteném, hogy mivel a tavalyi Oscar gála tökre tetszett, idén is felkeltem négykor és követtem élőben. :D Külön szuper volt, hogy idén is jelöltek magyar filmet, ami még nyert is és ráadásul még láttam is, suliban megnéztük. Nekem nagyon tetszett a Mindenki, az üzenete pedig pláne, szóval bárkinek meleg szívvel ajánlom. :) 

És akkor a képek. Nem eredeti méretben rakom fel őket, mert úgy túl nagy lesz. Ide a bejegyzésbe még kisebb méretben teszem be, hogy ne húzza szét az oldalt, de a képekre kattintva meg tudjátok nézni őket nagyobb méretben is.

Ezt a képet múlt hétvégén csináltam. Reggel sétáltam a konyhában, amikor hirtelen valami piros fény a szemembe világított. Kinéztem az ablakon, és láttam, hogy a Nap sugara volt az egy vízcseppen keresztül. "Azannya" - gondoltam magamban és rohantam a gépért. :D 

Na ez tök rám jellemző kép. :D Gyakorolgattam, pont a zongira sütött a Nap, és tökre tetszett, hogy a billentyűkön tükröződött a kotta. :D 

Végre egy csudijó naplemente. ♥ Pár nappal ezelőtt volt, éppen tanultam - a változatosság kedvéért -, amikor az ablakon kinézve megláttam.

Ez a kép 2-3 napja készült. Nálunk most valamiért nem nyílt a hóvirág, így idén a krókuszok lettek a tavasz hírnökei. A kis hangyusznak is tetszenek a virágok, úgy látom. :D

És mégegy krókuszos kép, de ez már napsütésben, tegnap készült. :)

35 random kérdés

2017.02.19. 18:01, Ninette
Címkék: kitöltős
128.

Olyan rég töltöttem már ki TAG-et és amúgy sem tudok most túl sok mindent mesélni, szóval mára ezt a 35 random kérdés nevezetű dolgot hoztam, hátha tudok még szolgálni néhány plusz infóval magamról. :D A TAG-et innen "loptam".

1. Van háziállatod?
Igen, van egy kis tündéri aranyos, de nagyon trehány 9 éves jagd terrier kutyusunk. :D Annyira bírom, mindig produkálja magát, úgy fel tud vidítani és nagyon jó látni, hogy 9 évesen is úgy imád focizni meg rohangálni, mint egy kis kölyökkutyus. ♥ Nagyon szereti a társaságot, mindig ül az ajtó előtt, meg szuggerálja az ablakokat, hogy valaki nézzen ki rajtuk, mert akkor a nagy szemeivel rá tud venni minket, hogy menjünk ki és játszunk vele. :D Rajta kívül van még egy hullámos papagájunk, aki szegény eléggé le van robbanva, hogy úgy mondjam. Volt egy társa, de az elpusztult, és azóta egyedül van. :/ 

2. Nevezz meg három dolgot, ami a közeledben van most!
Naptár, illatgyertya, telefon.

3. Milyen most az időjárás?
Borús. :( Igaz még tél van, de hiányzik már a napsütés, szóval gyere tavasz! ♥

4. Tudsz vezetni? Ha igen, akkor törted e már össze a kocsit?
Igen, van jogosítványom, de nem törtem össze a kocsit, és nagyon remélem, hogy nem is fogom, mert nem szeretném.

5. Mikor kelsz fel reggel?
Sokszor évszaktól és sulitól függ. Tavasszal és ősszel suliidőben 6-kor, hétvégén 8 körül. Télen suliidőben négy ébresztővel kivonszolom magam az ágyból háromnegyed hétkor, hétvégén kb. 8 - fél 9-ig alszok. Nyáron nagyon korán kelek, mert imádom a napkeltét. Általában 7-kor, de nem ritka, hogy 4-5-kor. :) 

6. Mi az a film amit utoljára láttál?
Yesterday's Children (A tegnap gyermekei).

7. Milyen üzenetet kaptál utoljára? (SMS)
A szolgáltatótól valami elégedettség felmérés-szerű cucc, de nem válaszoltam rá. :D Jó ügyfél vagyok. :P 

8. Mi a csengőhangod?
Huh, ez jó kérdés, tudniillik a telóm mindig rezgőn van. :D Na mindjárt megnézem, hogy mi van egyébként beállítva. *megnéz* Hm, valami automatikus hangcucc. :D

9. Voltál már külföldön?
Igen. :) Kétszer Angliában, kétszer Romániában, kétszer Egyiptomban. A legutóbbi volt a kedvencem, pont a napokban néztem vissza a képeket, amik ott készültek és úúú... *.*

10. Szereted a sushit?
Soha nem kóstoltam.

11. Hol szoktál élelmiszert vásárolni?
Öhm, hát talán boltban? :D

12. Hány testvéred van?
Kettő, egy bátyám és egy nővérem van.

13. Asztali géped vagy laptopod van?
Laptop, ami túl van a sokadik halálán, úgyhogy atom lassú, de legalább fejleszti a türelmemet. :D

14. Hány éves leszel a következő születésnapodon?
19 O.O 

15. Hordasz-e szemüveget vagy kontaktlencsét?
Szemüveget olvasásra és géphasználathoz, közelre nem látok túl jól. Bár egyébként már el kellett volna mennem ellenőrzésre, mert letelt az 5 év, de mindig elmarad. :D Viszont ha nem hordom, akkor érzem, hogy szükségem van rá, úgyhogy valószínűleg semmi újat nem mondanának.

16. Fested-e a hajad?
Nem, nem is szeretném, valamiért természetellenesnek érzem.

17. Mondd el, mit tervezel mára!
Hát már lassan vége a napnak, de még meg szeretnék oldani egy pár töri érettségi feladatot és be szeretnék vinni a gépbe néhány nyelvtan tételt. Meg meg akarom még írni ezt a bejegyzést is. :D

18. Mikor sírtál utoljára?
Nem emlékszem, mert általában nem tartom számon. :)

19. Mi a tökéletes pizza feltét?
Négysajtos. ♥.♥ Sajna mióta tart a gluténmentes diéta, nem is ettem, pedig best ever. :( 

20. Éjszakáztál-e már valaha?
Munkahelyen nem. Ha éjszakázásnak mondhatjuk, akkor karácsonykor hajnali kettőkör a nővérem felébresztett és nem tudtam visszaaludni. Nagyon örültem ennek a csodás karácsonyi meglepetésnek...

21. Milyen színű a szemed?
Barna.

22. Mi a kedvenc TV műsorod?
Nincs kedvencem, mert igazából már nem is nézek TV-t. Ha van Virtuózok, akkor azt mindenképp nézni szoktam, szóval az végül is mondható amolyan kedvenc-félének. :)

23. Ha bárhol élhetnél a Földön, legszívesebben hol élnél?
Huh, jó kérdés... Egy lakatlan sziget nem lenne rossz. De szívesen átváltoznék valamilyen tengeri halacskává és egy szép tiszta tengerben úszkálnék egész nap. :) 

24. Mit szoktál enni reggelire?
Változó. Az elmúlt egy hétben kísérletezgettem mindenfélével, de nem jutottam túl sokra vele. :D A gluténmentes zabból készült kajáktól valamiért nagyon kuruttyolt a gyomrom, úgyhogy azt valószínűleg rá is hagyom. Egyébként ha van itthon sok gyümölcs, akkor általában azt reggelizek. :)

25. Mi a kedvenc ruhád?
A cicanadrágokat nagyon szeretem, a farmerek valahogy az őrületbe tudnak kergetni... Illetve nyáron az egyberuhákat imádom. :) 

26. Neked a pohár félig üres vagy félig teli?
Félig teli. :) 

27. Melyik napszakot szereted?
Általában a reggel a kedvencem, főleg nyáron. Suliidőben inkább a délután, mert akkor megyek a zenesuliba. :)

28. Hol születtél?
Abban a kisvárosban, ahol a mai napig is élek. :)

29. Kedvenc illatod?
Ez is eléggé függ az évszakoktól. Tavasszal a nyíló virágok illata, főleg a jácinté. Nyáron a menta és a gyümölcsök illata, ősszel a zöld tea illata, télen a narancs, a mandarin és a fenyő illata. :)

30. Szoktad figyelni az embereket?
Igen. Nagyon gyakran megfigyelek egy-egy embert. Sok mindent elárulnak az emberek személyiségéről az apró, elsőre jelentéktelennek tűnő mozdulatok.

31. Nappali vagy éjszakai típus vagy?
Nappali. Nyáron hajnali. :)

32. Mi akartál lenni kiskorodban?
Mindenféle. :D Gyerekorvos, fagyis, fodrász, tanár, stb...

33. Kutya vagy macska párti vagy?
Kutyaaa. ♥ 

34. Kedvenc virágod?
Van egy pár. :D Orchidea, amarillisz, hibiszkusz, jácint. Főként. :)

35. Milyen e-mailt kaptál utoljára?
A Gyakorikérdések szokásos hírlevelét. :D

Gombot kaptam ^^

2017.02.11. 17:55, Ninette
Címkék: suli ünnep
127.

Tegnap - és ma hajnalban - lezajlott a gombavató és annyira, de annyira jó volt, hogy most ömlengeni fogok róla egy bejegyzésen át. Eddig nem igazán értettem, hogy az emberek miért vannak oda a szalagavatóért - a mi esetünkben pedig gombavatóért -, de azt hiszem mostantól világos minden. :D Ritkán mondok ilyet, de most az egyszer sajnálom, hogy nem lehet visszamenni az időbe, hogy újra átélhessem az emlékezetes pillanatokat. Annyira más volt ott élesben csinálni mindent, baromira különleges hangulata volt. Maga az ünnepség rögtön a gombtűzéssel kezdődött, de amikor még vártunk a bevonulás előtt, leszólított egy riporter csaj, hogy adjak már interjút neki. :D Na jól van, legyél boldog alapon válaszolgattam a kérdéseire, aztán nagy mosollyal megköszönte. A gombtűzés a mi osztályunknál jó gyorsan lezajlott, mivel idén három osztály van - a tavalyi végzősökkel együtt kivételnek számít az évfolyamunk, mert a többiben négy osztály van -, nekünk más osztályét nem kellett megvárni, szóval bőven volt időnk átöltözni menyasszonyiba.

Viszont a szervező tanárok mindig idegesek, hogy jaj el ne tűnjön valaki, ezért köcsög módon akkor szóltak nekünk, hogy sietni kéne, amikor még két műsorszám hátra volt a tánc előtt. Így hát az aulában fagyoskodva - mert persze mindenki ki-be mászkált közben a rohadt ajtón - várakoztunk, fogalmunk se volt, hogy mikor következünk, mert a benti eseményekből semmit nem hallottunk. Ráadásul mellettünk volt a piaárus, szóval a kedves vendégek mindig ott rohangáltak mellettünk fel-alá a piás poharukkal. Na aztán egyszer csak kicsapódott a nagy ajtó, és megszólalt a bevonuló muzsika, mi pedig bementünk. A tánctéren ott maradt egy gomb, mert valamelyik évfolyamtársunk leejtette és ottmaradt, nekünk pedig persze, hogy pont oda kellett állnunk a párommal, mert pont az volt a mi helyünk. Végül is az elárvult gomb nem akadályozott minket a táncban, úgyhogy ez igazából már lényegtelen. :D

A táncot nagyon más érzés volt előadni, mint próbálni. Tök más volt az egész dolog hangulata, de annyira jó érzés volt, hogy végig csak mosolyogni tudtam közben. A közönség nagyon jó volt, többször is tapsoltak a látványosabb elemeknél. Miután letáncoltuk, nekem rohanni kellett, mert még egy együttesben is játszottam. Oh ez is egy külön kis sztori. Egyik oszitársam, egy dobos srác megkért, hogy szálljak már be hegedűvel egy produkció erejéig egy együttesbe. a The Script - Hall of Fame-et játszottuk el a dobos osztálytársam, én, egy 11.-es zongorista meg egy 11.-es énekes lány. Na most mi hangszeresek - mivel az énekes elég későn méltóztatott szólni arról, hogy ő ezt el szeretné énekelni - többször is külön összeültünk, hogy próbáljunk. Nagyon jól sikerült összehangolódnunk, már csak az énekes hiányzott. Na de a csaj közben kitalálta, hogy ő egy másik számot is elő akar adni, de ő nem tud egyszerre zongorázni meg énekelni, tanuljam már meg a zongorát. Hát mondom én megpróbálhatom, de kevés esélyt látok erre egy héttel az esemény előtt. Megbeszéltük, hogy átküldi, amit meg kell tanulnom, hát nem küldte át. Akkor meg ott egye meg a fene, ne szórakozzon már velem... De hát őneki meg az a másik dal sokkal jobban tetszik, mint a Hall of Fame, szóval megsértődött rám is meg a másik zongorista lányra is. Pukkadjon meg... Szóval ő ezért nem volt hajlandó megtanulni a Hall of Fame szövegét és szépen lazán kisétikált az A/4-es papírral, hogy felolvassa a dalszöveget. Ehömm, kicsit se volt gáz, már nem azért... Na mindegy, engem nem érdekel, az ő pofája égett.

Miután ez lement, rohantam átöltözni a fináléhoz, ami már csak egy buli volt, mert tökre nem számított, ha valaki elrontotta, mert itt már csak a nevetés volt a lényeg. A közönség nagyon imádta, főleg amikor a mi osztályunk kis külön számában az egyik fiú osztálytársamról két lány letépte az ingét. :D Eredetileg úgy akartuk, hogy ne legyen alatta semmi ruhadarab, csak egy nagy A betű, ami szimbolizálja az osztályunkat, de aztán végül maradt rajta egy trikó és azon az A betű. Nagyon vicces volt, egy pillanatra azt hittem, hogy nem fogják tudni letépni róla, de aztán kiderült, hogy összefogták a trikóval és azért nem ment rögtön. :D

A finálé után vissza kellett öltöznünk menyasszonyiba a gyerek-szülő tánchoz meg a fotózáshoz, aztán átöltöztem a báli ruhámba és elkezdődött a bál. Tök jól éreztem magam, de hajnali egy órára az osztályból egy jó páran úgy lerészegedtek, hogy nehezen tudtam elképzelni a hazaútjukat. Amanda közölte a bál előtt, hogy ki van zárva, hogy ő táncolni fog, mert tavaly se táncolt és nem is tud, szóval nem is fog. Aha, ő is szépen leitta magát, aztán mikor már készültem hazamenni, ott visítozott nekem, hogy menjek már vele táncolni, mert őt nem érdekli, hogy én mennék haza. Mondom neki, hogy menjen táncolni, ha ennyire akar, erre ő visít, hogy de én is menjek! Ah, nagy nehezen megértette, hogy nem fogok menni, aztán elment egy másik osztálytársammal és ketten ropták. Egy fiú osztálytársam nem tudott kinyitni egy üveg bort, ezért kiment az udvarra, hozzávágta a borosüveg felső részét valamihez, ami így letört, és a félig széttört borosüvegből itta a bort. Egy Fütyülőst is sikerült kiborítani, ja meg pont az öltözőnk előtt összetörtek egy üveg bort még közvetlenül a finálé után. :D Végül aztán úgy hallottam, hogy mindenki élve hazajutott, úgyhogy nagy baj nem történhetett.

Most nézegetem vissza a videókat, amiket apumék csináltak a nézőtérről. Tök vicces onnan fentről látni meg hallani, hogy ők hogyan élték meg ezt az eseményt. :D Számomra biztos, hogy egy hosszú távú emlék marad, amire mindig nagy örömmel fogok visszagondolni. Imádtam azokat a perceket, amikor ott voltunk. Csak annyira gyorsan eltelt az idő. De nem baj, videón annyiszor nézem vissza, ahányszor akarom. :)

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |