Rólam

Ninette vagyok, 18 éves. Zongorázok, hegedülök, szeretek fotózni, olvasni, sütni, angolul filmet nézni és angol nyelvű könyveket olvasni. Imádom a klasszikus zenét, ami egy kicsit furcsának tűnhet egy 18 éves lánynál, de ez az én stílusom. :) Csongrád megyében lakom, a helyi gimnáziumba járok, 12. osztályos vagyok. Kedvenc színem a zöld. Nagyon szeretem a növényeket, van is egy csomó szobanövényem. Igazából nem tudom, hogy mi a kedvenc kajám, mert ez mindig változik. :D De szeretem a pizzát, gyrost, rántott sajtot, szóval igen, baromi egészségesen táplálkozok, de azért a gyümölcsöket is szeretem, örök kedvenc az ananász és a gránátalma. :D Ja és a citrom, aminek a levét víz nélkül is képes vagyok meginni, annyira imádom. :D Apropó kaja, gluténérzékeny vagyok, 6 éve derült ki rólam, azóta tartom az életre szóló diétát. (10. bejegyzés)

Bővebben >>


A kinézetért és a css kódért hatalmas köszönet illeti Bóca-t!

 
Menü

Blog

Címkék

Archívum

Személyes részleg

Bejegyzésekben szereplő személyek

Elérhetőségem

Bejelentkezés
 

 
Blogplusz
Friss bejegyzések
2017.04.23. 14:09
2017.04.18. 12:31
2017.04.12. 15:34
2017.04.03. 15:28
2017.03.19. 18:47
 
Terveim
Megszerezni a jogsit
Jégkori bérletet venni
Kiolvasni egy könyvet angolul
Elolvasni: Leiner L.: Egyszer
Legendás állatok és megf.
Dönteni a továbbtanulásról
Venni egy húsevő növényt :D
Jeles angol osztályozóvizsga
Jelesre érettségizni angolból
Középfokú angol nyelvvizsga
Sikeresen vért adni

 

 
Chat
 
Látogatók
Indulás: 2015-10-26
 
Versenyek

 

 

 

Blog

Suli + negatív élmények

2017.04.23. 14:09, Ninette
Címkék: suli
135.

Csodás módon megérkeztek a ballagási meghívóink két héttel az esemény előtt, ami nagy szó, mert az előzetes ígéretek alapján azt hittük, hogy az lesz a vége a dolognak, hogy a ballagás napján nyomják a kezünkbe. :D Pedig egyáltalán nem volt olcsó mulatság, a tavalyi végzősök ballagási meghívó árának nekünk idén több, mint kétszeresét (!) kellett kifizetnünk egyetlen egy darab meghívóért. Pedig a meghívó ugyanúgy néz ki, mint a korábbiak... Hát jól van, ez legyen a legnagyobb gond, csak nem nagyon értjük a drágulás okát.

Jaj meg kikaptunk pár próbaérettségit. :D A matek ötösről már beszámoltam, közben kijavították a másodikat is, az négyes lett, kedden írjuk a harmadikat és aztán kettőt kell beíratni, úgyhogy örülnék egy ötösnek, mert az azt jelentené, hogy megvan az év végi ötösöm matekból. Kikaptuk még a magyart is, az is ötös lett, 87%. Örülök neki, de ez egy jóval könnyebb verzió volt a rendes érettségihez viszonyítva, úgyhogy egyáltalán nem nyugtat meg. Bent van még a töri, ami miatt a múltkor a tanár leordította a fejünket, hogy ő belenézett és rohadt módon szar lett mindegyik, meg felsorolt néhány hülyeséget, amit páran beleírtak.

Fú ha már töri, pénteken marhára felidegesítettem magam. Írtunk szerdán egy tételdogát, én a dualizmus gazdaságát kaptam, jó unalmas. Jó, leírtam amiket megtanultam, de tudtam, hogy az ilyeneket, mint például a fajtaváltást kihagytam belőle, ezek utólag jutottak eszembe, de mondom legrosszabb esetben négyes lesz. Erre kikapjuk pénteken, három ALÁ. What the holy shit??? Aztán mikor szedi be a tanár, kérdezi, hogy én mégis mit csináltam? Mondom neki, tanultam. Aztán mondta, hogy maradjak itt és beszéljük meg. Jó, maradtam, és akkor elmondta, hogy az volt alapvetően a gond, hogy én túl sokat írtam benne a kiegyezésről, holott arról egyáltalán nem is kellene. Én azt előzményként gondoltam, hogy beleírom, meg azt biztosra tudtam, de azt mondta, hogy azt ne, mert egyáltalán nem kell. Utána még magyarázta, hogy miket lehetett volna írni és azzal engedett el, hogy attól még, hogy kaptam egy hármast, nyugodtan lehetek még kettes év végén, ne aggódjak. Vicces kedvében volt, mint mindig. :D

Visszatérve a meghívókra, tegnap elindultam a kis körutamra, hogy kiosszam őket, először direkt az anyai mamámékhoz mentem, mert az a mamám nem egy egyszerű eset. Állandóan Monica családjáról kell vele beszélni, mert a nagyanyja mamám "barátnője", és mindig egymást szapulják a másik háta mögött. Tipikus nyuggerek... Szóval az első fél óra mindig azzal telik, hogy háhogyeza szemét már megint miket hazudozik, meg hogy milyen hülye, hogy az unokájának minden szart elhisz, meg így meg úgy... Mondom mit foglalkozik ezzel? Erre ő jaj hát őt már nem is érdekli, meg is mondja majd neki, hogy most már elég volt... Aha persze, soha nem mondja neki, de oké. :D Aztán mindig kérdezget a többi olyan osztálytársamról, akiknek valamelyik nagyanyját ismeri, de mindegyikről olyan hangnemben tud néha beszélni, hogy oké, hogy én se szívlelek mindenkit az osztályból, de azért néha már túlzás...

A másik slágertéma meg az osztálytársam, aki udvarol. Anyum megtette azt a kurva nagy szívességet, hogy elmondta neki. Nagyon szépen meg is köszöntem, hogy mostantól nem lesz nyugtom, ha találkozok mamámmal, mert állandóan ezzel fog csesztetni, és igazam is lett. Érdekes módon, mikor nővérem elkezdett járni a barátjával, akkor tudta tartani a száját és csak 9 hónappal később szólt neki, amikor már tényleg elkerülhetetlen volt, hogy kiderüljön. De mi még csak nem is járunk... Akkor meg mit kell nekem a mamámmal erről beszélnem? Hadd legyen már az én dolgom... És róla is mikor kérdez, annyira gúnyosan ordítja el a kérdést, hogy mi van vele, hogy legszívesebben felállnék és közölném, hogy megyek haza. Tatám is próbálta leállítani néha, de mamámnak akkora a szája, hogy azt senki nem tudja becsukatni vele.

Időnként egyszerűen kibírhatatlan... Nem kell félreérteni, én szeretem őt és tudom, hogy van egy stílusa. De mostanában annyira átmegy már minden határon, hogy szörnyű... A pénteki is annyira elég volt, hogy én többet át nem megyek hozzá egyedül, de lehet, hogy mással se szívesen, csak ha mindenki megy. Akkor legalább nem tűnik nagy cuccnak, ha végig máshol vagyok, mint a társaság nagy része. Jaj meg a másik amivel az agyamra megy, hogy állandóan meg akarja szabni, hogy én hogy nézzek ki. A nyugdíjas klubban unoka szépségversenyt tartanak egymás közt vagy mi a fene? Régen állandóan minden egyes hangverseny előtt kitalálta, hogy én milyen ruhát vegyek fel, mert azokat még korábban ő vásárolta nekem, és ha nem azt veszem fel, mert egy másik kényelmesebb vagy melegebb, akkor meg miért nem azt vettem fel, amit ő mondott?

Most meg a ballagás miatt csesztet már két hónapja, hogy milyen cipőt vegyek fel. Két éve voltam egy zongoraversenyen, arra ő vett nekem egy cipőt, holott mondtam neki, hogy nem kell, mert van. De persze nem bírta ki, és ráadásul jó magas a sarka, amit én utálok. Zongorázás közben meg pláne... De azért, hogy ne cseszegessen, azt vettem fel. Aztán most a ballagásra is azt akarja rám adatni, de mondtam neki, hogy körbe kell sétálni a suli összes termét és utána még ünnepség is lesz, erre ő jaj nehogy már ne bírd ki azt az egy órát! Meg a meghívón rajta volt a gombavatós osztályképünk és ott látszik, hogy egy nem túl magas sarkú cipőm van rajtam, amit alapvetően szoktam hordani ünnepségeken, mert az legalább nem olyan nagyon magas. Erre az első reakciója: nagyon remélem, hogy nem ez a cipő lesz rajtad a ballagásodon! Jól van már, mindent magáénak akar, a magánéletemet is tudni akarja, az öltözködésemet is ő akarja dirigálni, hát komolyan, jó hogy már nem akarja megmondani, hogy melyik iskolába járjak ezentúl...

Na bocsi, hogy ennyit panaszkodok, de ezt most már ki kellett adnom magamból, mert nagyon tud idegesíteni ilyenkor...

Tavaszi TAG

2017.04.18. 12:31, Ninette
Címkék: kitöltős
134.

Most hogy itt a szünet - és mindjárt véget is ér -, kicsivel több időm van bejegyzésen agyalni, és úgy éreztem, hogy már itt az ideje egy újabb TAG-nek, de nem igazán találtam a neten, úgyhogy írtam magamnak 10 kérdést, amit most megválaszolok. :)

1. Mit szeretsz leginkább a tavaszban?
Húú, nem is tudom így elsőre, annyi mindent szeretek benne. A legjobban talán azt, hogy ilyenkor annyira jó élni. :) Nekem tök más érzés tavasszal felkelni reggelente úgy, hogy már világos van és reggeli közben kel a Nap. Nálam ilyenkor a suli is teljesen más. Út közben mindig elmegyek egy park mellett és olyan szép, ahogy zöldbe borul a táj. És ráadásul a naplementék is nagyon szépek, emellett viszonylag sokáig világos van a télhez képest.

2. Mi a kedvenc időtöltésed ilyenkor?
Imádok a kertben lenni vagy a szobanövényeimmel foglalkozni. Ilyenkor tavasszal sok teendő van körülöttük.. :)

3. Kedvenc tavaszi virág?
Húha, van egy pár... Imádom a jácint illatát. ❤ De nagyon szeretem a krókuszt és a tulipánt is.

4. Kedvenc tavasszal újra megjelenő állat?
A fekete rigók. ❤ Annyira aranyos madarak. :) Nagyon bírom őket, amikor itt ugrálnak meg szaladgálnak a kertben és keresik a gilisztákat. Jaj meg a lepkék... ❤ Őket is nagyon szeretem, a sima káposztalepkéket is, de az érdekesebb kinézetűeket főként, mint a nappali pávaszemet meg a boglárkalepkéket.

5. Kedvenc tavaszi hangok?
Nagyon szeretem ezt a szüntelen madárcsicsergést. Meg a virágzó fák közelében a méhek zümmögését.

6. Kedvenc tavaszi illat?
A nemrég említett jácint, meg a frissen nyírt fű illata. :)

7. Lettél idén "április bolondja"?
Az utóbbi időben már nem, így idén sem. Ez inkább kisebb korunkban volt nagy poén. Bár az időjárás-előrejelzést tekintve néha úgy érzem, hogy szüntelenül április 1 van. O.o

8. Hogyan viszonyulsz a húsvéti locsolkodáshoz?
Nem szeretem. Először is nem vagyok vallásos, szóval nekem ez a húsvét dolog már eleve nem jelent sokat, de ez a locsolkodás így főleg túlzás. Oké egy olyan faluban, mint Hollókő nyilván jó, hogy őrzik az efféle hagyományokat. Egyszer egy srác reggel 7 órakor csengetett be hozzánk, merthogy ő jött locsolkodni. Apum annyira ideges lett miatta, hogy ki akart menni lelocsolni slaggal a csávót, mondván, hogy ad ő neki húsvéti locsolást, de aztán végül csak megvártuk, hogy a gyerek elmenjen.

9. Szereted a majálist?
Nem rossz dolog, régen kifejezetten imádtam. Aztán egyik évben apummal ketten mentünk biciklivel és tőlünk nagyon messze van a városi majális, pont a város másik végében. Na szóval elvoltunk, aztán láttam, hogy gyülekeznek az esőfelhők és a távolban dörgött az ég. Mondtam apumnak, hogy menjünk haza gyorsan mielőtt szarrá ázunk, erre ő elkezd ellenkezni, hogy de neee, mert még nem is ültünk fel a nagy körhintára és körhinta nélkül nincs majális! Mondom fater, most komolyan? Na addig-addig, hogy jó, körhintáztunk egyet, miközben már villámlott is. Mikor vége lett a menetnek, gyorsan kizártuk a bicikliket és elindultunk haza, pont az eső és a villámok irányába. Ne tudjátok meg milyen halálfélelmem volt, amikor tekertünk, mint az állat, a fejünk fölött csapkodtak a villámok, minden dörgésnél kis híján szívrohamot kaptam és az eső óriási cseppekben szakadt. Mire hazaértünk, a cipőm lötyögött a víztől, a hajam meg olyan vizes volt, mintha akkor szálltam volna ki egy úszómedencéből. Azóta annyira nem kedvelem a majálist.

10. Milyen terveid vannak az idei tavaszra nézve?
Bár a fele már eltelt, azért vannak még tervek. Szeretnék minél jobban teljesíteni az érettségiken. Ugyanez vonatkozik a hangszeres vizsgáimra is. És mindemellett élvezni az életet és olvasni minél többet. :)

Tanulós szünet ♥

2017.04.12. 15:34, Ninette
Címkék: suli hobbi
133.

Ééés szünet. Ami nekem nem nagyon szünet, bár azért sokkal könnyebb úgy tanulni, hogy én osztom be, hogy mit és mennyi ideig szeretnék tanulni, plusz közben kimehetek sétálni egyet vagy a kertbe dolgozni egy kicsit és gyakorolhatok is zongin vagy hegedűn. Nekem ezek nagyon sokat számítanak, én úgy érzem, hogy ezek segítségével sokkal hatékonyabban tudok tanulni. A hangszereken való gyakorlás totálisan kikapcsol, így megújulva ülök le a következő anyagot megtanulni. A kertben imádok kint lenni, akár gazolni, akár locsolni vagy bármi mást csinálni, mert nekem baromi jó hatással van a lelkemre, hogy minden csupa zöld és itt a tavasz.

Jaj egyébként most az utóbbi időben megint jöttek az ínhüvelygyulladásos tüneteim, és a zongitanárom mondta, hogy ásni kell a kertben, mert az megerősíti a kezeimet, bár ez inkább a megelőzéshez jó, a gyógyuláshoz már annyira nem. De azért nem baj, kimentem ásni egyet, hát basszus tök jó érzés volt. :D Éreztem, hogy izmosodtam tőle meg találtam egy-két dolgot a talajban, persze nem kincset, de olyan fura dolgok voltak ott időnként, hogy már röhögtem és így még élvezetesebb volt ásni. Múltkor például kiástam egy villanykörtét. Az a telekrész régebben, mielőtt a szüleim ideköltöztek, elhagyatott volt és az emberek ide dobták le a szemetet, ezek nagy részét anyumék már kibányászták a földből, de mindig kerülnek elő új dolgok.

Vasárnap délután néztem az e-mailjeimet, a matektanárunktól jött egy levél, elküldte az első matek próbaérettségi eredményeit. Fú, jól berezeltem, hogy úristen, vajon hányas lett, megnyitom, monogramok voltak egymás alatt, mellettük az elért pontszám és a jegy. Megláttam egybe az egészet, az első, amit felfogtam, hogy tele van hármasokkal, meg van jópár kettes meg egyes. Aztán elkezdtem elolvasni felülről a monogramokat, az enyém volt a legtetején, mellette ötös. Hú, hát én először el se hittem, annnyira furán mutatott az az egy szál ötös a sok 1-2-3 mellett. Aztán felfogtam és úgy örültem, hogy csak na. :D Tegnap írtuk meg a másodikat matekból, az eleje tök jól ment, a második rész első fele is, de a második fele, a 17 pontos feladatok... Az valami katasztrófa volt. Én majdnem ott kezdtem el bőgni, mert szinte egyikhez se tudtam hozzákezdeni. Aztán elkezdtem egyet, de csak az A részét tudtam megcsinálni, így átugrottam a másik kettőre és kisütöttem mindenhová valamit, hogy semmi ne maradjon üresen. Nagyon kész voltam, mire haza értem...

Ma pedig diáknap volt, ennek örömére mi töri próbaérettségit írtunk. Az se volt nagyon könnyű, de végülis megoldható volt. Egy-két feladatnál kicsit kikészültem, mert akárhogy gondolkoztam, nem akart jönni a tudás. Viszont az atlasz nagyon sokat segített, mert alapvetően megvannak az infók a fejemben, de sokkal nyugodtabb vagyok, ha leellenőrzöm, hogy tényleg jó e az évszám, amire emlékszem. Nagy szerencse, hogy mi még használhatjuk, és nagy kibaszás, hogy a következő évtől már nem lehet. Csak tudnám, hogy ennek ugyan mi értelme... Nagyon sokra mész azzal, hogy tudod II. József türelmi rendeletének a kiadási dátumát... Na szóval ez egy központilag kiadott mintafeladatsor volt, így amint hazaértem, megnéztem a neten a megoldásokat és arra jutottam, hogy ennek legrosszabb esetben is meg kell lennie négyesnek. Persze az ötösnek örülnék igazán és az a cél, de írtam pár hülyeséget, legalább a tanár úr majd röhög egyet. :D Mondta, hogy a tanáriban a töritanárok között zajlik egy verseny, hogy kinek a tanítványa írt minél nagyobb baromságokat valamilyen töri dolgozatban. Izgi lehet az életük... :D

Történések

2017.04.03. 15:28, Ninette
132.

Zajlanak az események. :D Múlt hét hétfőn írtunk magyar próbaérettségit, amitől elég sokan frászban voltunk, mivel ahogy említettem, a magyar tanárunk nem igazán tanít. Annyira nem volt vészes, de csak azért, mert valami mintafeladatsort nyomtatott. Kíváncsi leszek, hogy sikerült, remélem nem lett annyira rossz. Holnap írjuk az első matek próbaérettségit a háromból, és ettől már komolyan tartok, ugyanis kettőt kell beíratni és a próbaérettségi jegy hármat ér a naplóban, ergo ez marhára le tudja rontani a jegyemet. Épp most írtunk egy brutál témazárót, a nagy többség egyes-kettesre írta, én meg rajtam kívül még egy osztálytársam hármasra és ennyi. Se négyes, se ötös. Nem tudom, mi lesz itt év végéig...

A múlt hétről van egy - számomra - nagy sikersztorim; sikerült vért adnom. Írtam novemberben, hogy hiába szúrták át az összes létező idegszálamat a kezemben, nem jött a vér. Most úgy volt, hogy március elejére kiírtak egy időpontot, amikor kijön a Vöröskereszt és lehet adni a suliban, de előző este lefújták a kanyaró miatt, így aztán március végén lett bepótolva. Azért most nagyobb biztonságban is éreztem magam, mint a múltkor, eleve sokkal jobban figyeltek ránk, mert diákok vagyunk, először adtunk. Meg most nem az a nő szúrt, aki a múltkor bénázott velem, hanem egy másik, ő sokkal biztosabb volt meg mondta, hogy nincs rossz vénám, csak picike. A másik nő a múltkor azzal kezdte, hogy hú de rossz vénám van. Köszi a bíztatást. Lényeg a lényeg, sikerült adni. :)

Szombaton vonóstalálkozón voltam, idén mi rendeztük, úgyhogy ezért kölön jó volt. :D Egyedül az volt a bajom az egésszel, hogy nagyon későn kezdtünk el készülni rá, ezért rohadt sok és rohadt hosszú próbánk volt, amitől eléggé kikészültem. Többször is volt, hogy mikor hazaértem kamaráról, egyszerűen semmi mást nem tudtam csinálni, csak bedőlni az ágyba. Pedig nekem tanulni is kell, meg persze a többi tagnak is, szóval nem ártott volna hamarabb hozzákezdeni... Egyébként McLean Csárdást játszottunk, nagyon jó darab, sokan mondták, hogy tetszett. Én a végén annyira belejöttem, hogy már fűrészeltem a húrokat a vonóval, sikerült jól elrohannom a végét, de mindegy. :D Legalább élveztem.

Most tök hamar lesznek a zenesuliban az év végi vizsgák, már a szokásoshoz képest hamar. :D Május közepe táján lezavarjuk, közvetlen az írásbeli érettségik után, ami nekem nem túl kedvező, de ez van. Zongiból most egy Haydn szonáta mindhárom tételét, meg a Liszt 3. Szerelmi álmot játszom, amit a március 11-i bejegyzésben már belinkeltem. Ez pedig a Haydn szonáta:

Hegedűből egy Mazas etüdöt néztünk ki a tanárommal, meg George Perlman Israeli concertinojának a második és harmadik tételét. A másik tétel 2:39-nél, a harmadik 7:31-nél kezdődik.

Mizújs

2017.03.19. 18:47, Ninette
Címkék: suli
131.

Nem akarom elkiabálni, de most kicsit úgy érzem, hogy visszalendültem a régi kerékvágásba és ismét tanulok ezerrel úgy, hogy nem érzem tehernek. Remélem ez többnyire így fog maradni, mert másfél hónap és itt az érettségi, addig meg kihajtanak belőlünk mindent. Csütörtökön eredetileg nem is lenne matekóránk, na de a matektanárunk elintézte, hogy legyen egy duplamatek, sőt ezen a héten csütörtökön nem kevesebb, mint négy matekóránk volt, ebből kettő-kettő egymás után, kettő ráadásul az utolsó két órában, amikor már mindenki legszívesebben kiugrott volna a csukott ablakon. Áprilisban három próbaérettségit írunk matekból, töriből csak egyet, de abból is írjuk a tételdogákat meg az ismétlőket.

Én egyáltalán nem bánom, hogy ennyire sok óránk van az érettségi tárgyakból, mert ez most a gimis életünk csúcsidőszaka, de esküszöm, egyáltalán nem gondoltam, hogy a magyar érettségitől fogok a legjobban félni. A tanár mindig filmeket nézet órán, a verselemzést letudjuk annyival, hogy lecsesz minket, hogy mennyire ostobák vagyunk már, mert mi nem tudunk verset elemezni - nem is tudom, hogy kinek kellett volna ezt megtanítani... -, a szövegértés gyakorlás meg abból áll, hogy lenyomtat a netről egy olyan feladatsort, amit át se néz, csak legyen, aztán kivetíti a megoldókulcsot, és ellenőrizzük le magunktól. Mi meg ha kérdezünk, hogy ez is elfogadható e megoldásnak, amit mi írtunk, akkor az a válasz, hogy ő nem tudja, ő nem olvasta a szöveget. Ja, bocsi... Fú, tényleg nem tudom, mi lesz. Valamennyire kapizsgálom a novellaelemzést, de azt is csak azoknak a különóráknak köszönhetően, amit az egyik lyukasóránkban csinálunk egy másik magyartanárral. Pedig amúgy a biosz százszor nehezebb a magyarnál, de komolyan, már arra is sokkal jobban fel tudtam készülni november óta, mint a magyarra ennyi év alatt... Na jó, majd lesz valami...

Egyébként ma elég bioszos napom volt. :D Reggel szokásos módon mentem különtanárhoz órára, aztán egy csomó ideig csináltam a projektmunkámat az érettségihez. A kutatás része már egy ideje megvan, csak finomítgatni kell rajta, de a szakirodalmi részt mostanáig halogattam, mert sose éreztem azt az átszellemültséget, amivel jó érzés csinálni az ilyen dolgokat. Na mára megjött ez az átszellemülés, jó sokat írtam, már nem is kell bele annyira sok dolog, pedig mikor nekiültem, még alig volt benne valami. :D Bár az tök jó benne, hogy nem olyan, mint egy szakdoga, ami 50 oldalas és minden vackon egy csomót kell rizsázni, ezt általában max. 15-20 oldalasra kérik, ebből megvan nagyjából 12-14, szóval elég jól állok. :)

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |